Együttes kezelés burgonya hajtásokkal, A tarlóburgonya termesztése


Termesztés tarlóburgonya A másodvetésû élelmiszernövények között jelenlegi volument meghaladó jelentõséget, vetésterületet érdemelne a tarlóburgonya termesztés.

Hidrokortizon a pénisz pikkelysömör képei

A csekély érdeklõdés részbeni magyarázata, hogy az elmúlt évtizedben kevés, a gyakorlat számára jól hasznosítható termesztéstechnológiai leírás, adaptálható kutatási eredmény látott napvilágot. Cikkünkben ezért összefoglaljuk a tarlóburgonya termesztés elõnyeit, feltételeit és a legfontosabb termesztési tudnivalókat.

együttes kezelés burgonya hajtásokkal

Tarlóburgonya termesztésrõl akkor beszélünk, amikor július elsõ dekádjáig lekerülõ elõvetemények után étkezésre és vetõgumó elõállításra ültetünk burgonyát.

A másodvetésû burgonyatermesztés különleges változata az ún. Ennek lényege, hogy a szeptember végén, október elején felszedett foszlós héjú burgonyát nem hagyják beparásodni, hanem nedves homokkal rétegezve tárolják és a tél folyamán, kora tavasszal újburgonyaként fogyasztható, hozható forgalomba. A tarlóburgonya termesztése napjainkra sokat vesztett jelentõségébõl, pedig fõleg kisüzemekben, családi gazdaságokban számottevõ jövedelem kiegészítõ szerepe lehetne, különösen ott, ahol a fõvetésû burgonyatermesztés feltételei is adottak.

Termesztésének elõnyeit és hátrányait egyaránt mérlegelve döntsünk arról, hogy érdemes-e foglalkozni vele. Az elõnyök sorában elsõ helyre kívánkozik, hogy jobb egészségi állapotú étkezési és vetõgumó állítható elõ, mint fõvetésben, mivel az élõ szervezetek okozta leromlás mérsékeltebb. A jól beparásodott másodvetésû étkezési burgonya ízletes, jól tárolható. A fojtott burgonya pedig a felszedéstõl a következõ év tavaszáig megõrzi az újburgonya minõségét. Nem veszik kárba a fõvetésbõl visszamaradt vetõgumó, étkezési célra ültetve pedig elfogadható az elõzõ évi áruburgonya maradéka is.

Termesztésének feltételei között elsõ helyre kívánkozik az öntözés lehetõsége. A tarlóburgonya a kivételesen csapadékos évjáratokat leszámítva jelentõs kiegészítõ vízpótlásra szorul és nem elhanyagolható az öntözés hõmérséklet szabályozó szerepe sem. Kétségtelen az is, hogy másodvetésben a várható termés kisebb. Nem hallgatható el az a tény sem, hogy a kutatási eredmények is elég szerény mértékben állnak a termesztõk rendelkezésére pl.

Mindezek elõrebocsátása után, tekintsük át a tarlóburgonya fojtott burgonya termesztés tennivalóit dióhéjban. A talaj tekintetében igénye megegyezik a fõvetésû burgonyával. Laza, szervesanyagban nem szegény homokos vályog, vályog talajok a legmegfelelõbbek, különösen akkor, ha kielégítõ a mészállapotuk, P, K, Mg ellátottságuk együttes kezelés burgonya hajtásokkal közepes.

A talaj kémhatására nem igényes, 5,5 együttes kezelés burgonya hajtásokkal tartományba tartozó típusok mindegyike megfelelõ. A tarlóburgonya május közepétõl július derekáig ültethetõ, ezért számos korábban lekerülõ elõvetemény után sikerrel termeszthetõ. Közülük felsorolunk néhányat: õszi- és tavaszi keverékek, zöldborsó, õszi káposztarepce, bíborhere, õszi árpa, korai érésû búzafajták, fejessaláta, újhagyma, az elsõ kaszálás után feltört lucerna, vöröshere.

együttes kezelés burgonya hajtásokkal

Nem kerülhet viszont önmaga és a rokon növények dohány, paprika, paradicsom, tojásgyümölcs után négy évnél korábban. A talajmûvelés irányelvei ugyanazok, mint fõvetésben.

Az egész csontváz arthrosis kezelése

Legyen a talaj felsõ 20 cm-es rétege rögmentes, porhanyós, légjárható. Ezt az elõvetemény lekerülése után azonnali sekély szántással vagy nehéz tárcsás mûveléssel, annak gyors elmunkálásával, lezárásával érhetjük el. Ha ültetés elõtt rögös az így elõkészített mûvelt réteg, célszerû még az ásóborona használata, jó szerkezetû talajon kivételesen a talajmarózás is ajánlható. A tápanyag visszapótlás terén, mint már említettük, a rendelkezésre álló kutatási eredmények, pontosabban azok szélsõ értékei között nagy a távolság.

Továbbá, úgy mint fõvetésben ha vetõgumó elõállítás a cél, akkor a P, K adagokat növelni, a N-t pedig mérsékelni kell.

termesztési tanácsok

A fajtakiválasztás a termesztési cél, a piaci-fogyasztási igények és az ültetési idõ együttes ismeretében történjék. Sajnos a fajtaismertetõkben elvétve találni utalásokat a másodtermesztésre való alkalmasságról. Tekintettel az ujjízület mozgásának helyreállítása burgonya nappalhosszúsághoz fûzõdõ igényére, amely szerint rövidnappalos körülmények között intenzívebb a gumókötés ezért májusi-júniusi másodvetésre a hosszabb tenyészidejû, még július eleji ültetésre a rövid tenyészidejû fajtákból érdemes válogatni.

Vetõburgonya, téli tárolásra is alkalmas étkezési burgonyatermesztésre a hosszabb- míg fojtott burgonya elõállításra, különösen június végi, július eleji ültetésre a korai fajták alkalmasabbak. Ugyanis augusztus közepétõl csökken nálunk jelentõsebb mértékben a nappalhosszúság és szeptember án következik be azaz állapot amikor a 12 órás nappal 12 órás éjszaka követi, ezután pedig tovább csökken a napi megvilágítás.

A vetõgumó mérete és minõsége ugyanolyan fontos, mint fõvetésben, a cm átmérõjû g tömegû egészséges, nem fonnyadt, elõcsíráztatott, vagy rügypattanásig elõkezelt gumók a megfelelõek.

Az elõcsíráztatás 0,0 cm-es zömök rügyek és a rügypattintás a rügyek éppen csak látszanak, mm-re állnak ki a rügygödörbõl szórt fényben, °C-on sikeres. A kívánt állapot fóliasátrakban, mellékhelyiségekben, szórt fényben a fény éppen elegendõ olvasásra hozható létre pl.

Amennyiben a gumók ráncosodnak, akkor alacsony a levegõ relatív páratartalma, célszerû ilyenkor ködszerû vizes permetezést alkalmazni. Az elõcsíráztatáshoz max. Az elõkészített vetõgumót cm-es sortávolságra, cm mélyre ültessük és azonnal alakítsuk ki a primer bakhátat, cm magasra képezve együttes kezelés burgonya hajtásokkal gépi, akár kézi a végleges együttes kezelés burgonya hajtásokkal kialakítás módja. Vetõburgonya elõállításnál Ehhez kb.

Étkezési célra június közepéig elültetve A végleges szekunder bakhát kialakítás gépi mûvelésnél akkor történik, amikor a burgonya hajtásai megközelítik a primer bakhát felszínét, de még nem bújtak a felszínre. A szekunder bakhátat cm magasra, trapéz keresztmetszetûre, talajmaró-töltögetõ munkagép alakítja ki.

Kézi bakhátképzést folyamatosan végezzünk. Várjuk meg a hajtások kibújását a primer bakhátból, ezután hetente rögmentes, nedves talajból fokozatosan alakítsuk ki a szekunder bakhátat, de úgy, repedési ízületi fájdalom a zöld leveles hajtásokat soha ne takarjuk be. Az ily módon készülõ végleges bakhát a gumóképzés kezdetéig bimbósodás garantáltan gyommentes is marad, herbicid használat nélkül.

Bõven marad még növényvédelmi tennivaló. A tarlóburgonya károsítói Figyelemmel a tarlóburgonya termesztést jellemzõ tenyészidõre, gyakorlatilag számolni kell ezt az idõszakot jellemzõ ökológiai feltételekkel és az egyes károsító fajok tápnövényhez való kapcsolódásának lehetõségeivel.

A legkorábban ültetett tarlóburgonya is csak június elején, elsõ felében kel, amikor hazai idõjárásunk a legtöbb évben már szárazságba hajló, ugyanakkor számolni kell a sok esetben 30 °C-ot is meghaladó nappali hõmérséklettel.

A felsorolt meteorológiai tényezõk mellett további jellemzõként kell figyelembe venni a levegõ relatív páratartalmának mérsékelt voltát. Az együttesen érvényesülõ hatások következménye, hogy pl. Ezért tehát az ültetõgumó elõállító területeken a fõ vetéshez viszonyítva egészségesebb szaporítóanyag állítható elõ.

Betegségek A burgonya gyors leromlását okozó legveszedelmesebb kórokozók a vírusok, amelyek közül hazánkban súlyosan károsít a burgonya levélsodródás és a burgonya Y-vírusa. Ezek a vírusok levéltetvekkel terjednek, amire a június-júliusi magas hõmérsékletnek nincs kedvezõ hatása.

A tarlóburgonya termesztése

Ekkor a lombozat még nem záródott és ezért a napsugarak szinte zavartalan hatásként érik a táplálkozó levéltetveket, emiatt azok pusztulását okozhatják. A levélsodródást okozó vírus felismerhetõ a levelek sodródásáról, kanalasodásáról és törékenységérõl.

A levéllemez klorotikusan, térdpárnák artrózis kezelésére antociánosan elszínezõdik. A fertõzés kísérõ jelensége az internódiumok rövidülése.

France megtámadja a pikkelysömör

Az Y-vírus tünetei a levelek mozaik foltosodásában tûnnek elõ, amelynek kísérõ jelensége a levelek fonáki oldalán található tintafolt szerû elhalás. Az elhalt beteg levelek leforrázottan csüngnek a burgonya szárán. Az Y-vírusnak több törzse ismert, amelyek közül legveszélyesebb az NTN törzs, mert súlyos gumó- szár- és levél nekrózist okoz. A termesztés sajátosságaiból adódó eltérésekre már utaltunk, ezért ültetõgumó termesztõ területeken célszerû a tüneteket mutató növények megsemmisítése.

Ezt a szelekciós munkát ajánlatos több alkalommal elvégezni, így akadályozhatjuk meg a növényállományon belüli vírusterjedést. A baktériumos szártõ és nedves gumórothadás következtében a fiatal, még virágzás elõtti növények levelei fonnyadnak, leforrázott jelleget mutatnak. Ez a kártételi forma különösen nedves idõjárásban érvényesül. A kártétel súlyossága a gumók lágy rothadásával jellemezhetõ. A rothadás már a termõterületeken megindul és folytatódik a tárolókban.

A burgonyavész fitoftora szinte minden évben veszélyeztet.

együttes kezelés burgonya hajtásokkal

Egyik legsúlyosabban károsító kórokozó. Elõfordulására és kártételére csapadékos idõjárásban kell számítani. A kórokozó jelenléte felismerhetõ a levéltünetek alapján, amelyek elõször a lombozat záródásakor a levelek csúcsán jelentkeznek vizenyõs, sárgás, barnuló, késõbb pedig elszáradó foltok formájában. A foltok növekednek, szabálytalan alakúak, végül a teljes levéllemez elpusztul.

Taratósan párás meleg idõjárási körülmények között nap leforgása alatt a teljes lombozat megsemmisülhet. A kórokozó megtámadja még a szárat, a levélnyelet és a burgonyagumót együttes kezelés burgonya hajtásokkal. A gumókon elõször zöldes sárgás, majd barnás, kissé besüppedõ szürkés foltok látszanak.

A bõrszövet ráncosodik, alatta a gumó húsa vöröses barnára színezõdik. A betegség a tárolás alatt is terjed, aminek a következménye egyrészt rothadás másrészt pedig másodlagos kórokozók megtelepedése lehet.

Boszorkány: Mi a boszorkányság? A hátsó boszorkányhajtások gyakran a legkényelmesebbek. Boszorkányos hajtások esetén azt tapasztalhatjuk, hogy a hátsó izmok hirtelen akut reteszbe kerülnek, izomgörcsökkel, az ízületekben reteszelődnek és erős, fulladásos fájdalmak, amelyek miatt szinte le kell tartanod a lélegzetüket, amíg a legrosszabb fájdalom nem ad helyet. Boszorkány hajtások: A hátsó akut törés népszerű kifejezése A kifejezés abból a tényből ered, hogy azt gondolták, hogy ennek rosszindulatú varázslatnak kell lennie - a hátfájás abszolút semmiből jött létre, és senki sem, ha az a személy, akit ezen heveny hátbántalmak érintettek, tett volna bármit is, hogy megérdemelje. Csupán 10 órát dolgozott egyenesen, szünet nélkül, a burgonyamezőn előre hajlított, csavarodott helyzetben.

A súlyos károk elkerülése érdekében szükséges a megbízható elõrejelzés és az idõben történõ — szükség szerint többször ismételhetõ — védekezés Az alternáriás szárfoltosság többnyire a hosszan tartó és így uralkodó száraz viszonyok között terjedõ levélbetegség.

Tünetei a leveleken sötétbarna éles határvonalú többnyire szögletesnek tûnõ foltok formájában szétszórtan jelentkeznek a nyár közepétõl.

A barnás-fekete színû foltok mérete a fertõzés elõrehaladtával növekszik és a levelek nagyobb részére kiterjed. Az idõs levelek sárgulva elpusztulnak. A gumófertõzés besüppedõ, morzsalékos állományú fekete rothadás formájában jelentkezik. Kártevõk A zöld õszibarack levéltetû, a sárga burgonya levéltetû, a csíkos burgonya levéltetû és más egyéb, itt nem említett fajok kedvelt tápnövénye a burgonya.

együttes kezelés burgonya hajtásokkal

Táplálkozásuk hatására a levelek enyhén, alig láthatóan deformálódnak és sárgulnak. Ezek a fajok hatékony terjesztõi a burgonya súlyos leromlását okozó vírusoknak. A telelõ burgonya keléstõl számítva zöldlombos állapotig nem alkot zárt növényállományt, ezért az ilyenkor uralkodó magas hõmérséklet sokszor 30 °C fölött nem teszi lehetõvé a felszaporodást.

A pattanóbogarak drótféreg és cserebogarak pajor típusú lárvái a különösen száraz években támadják meg a növekedésben lévõ gumókat egyrészt táplálék igényük, különösen pedig nedvességigényük kielégítése céljából.