Achilles szakadás konzervatív
Nem vicc: Gyógyítás magassarkúval
Boross György A középkorúakat és a visszavonult élsportolókat is fenyegeti a rettegett Achilles-ín-szakadás. Rettegett, mert általában operálni kell, és hosszú a gyógyulási ideje.
A hirtelen terhelésre, irányváltoztatásra létrejövő Achilles-ín-szakadás három helyen szokott kialakulni: az ín—vádli izom átmenetnél, a sarokcsonti tapadástól cm-re, és közvetlenül a csontos rögzülésnél.
Ha testünk legvastagabb ina elszakad, annak jellegzetes tünetei vannak: a sérülés magasságában a bőr besüpped, ujjunkat befogadó folytonossági hiány tapintható achilles szakadás konzervatív ín állományában.
A sérült a lábát a talp felé hajlítani egyáltalán nem vagy csak alig tudja, lábujjhegyre állni képtelen. Segít a kórisme felállításában az úgynevezett Thompson-teszt: térdeplő helyzetben az ágy vagy vizsgálóasztal szélén kissé lelógó lábfejjel ellenőrizzük, mindkét oldalon nyomást gyakorolva az ín—izom átmenetre.
Az ép oldalon kiváltható, szakadt ínnál viszont nincs lábhajlítás a talp felé. A kezelés szinte mindig műtéti, a konzervatív módszert csak kivételes esetben alkalmazzuk. A beavatkozást lehetőleg minél előbb, de tíz napon belül mindenképpen elvégezzük, a szakadt ínt speciális öltésekkel egyesítjük. Több helyen alkalmazzák a fedett varrattechnikát is, ilyenkor a feltárás lényegesen kisebb.
A gipszrögzítés szükséges ideje általában hat hét, ebből három hét talp felé hajlított helyzetű, terhelés nélkül, majd derékszögű járógipsz további három hétre.
Megfelelő esetben választhatjuk a gipszet kiváltó műanyag rögzítősínt is. A járógipsz azért is jó hatású, mert a járásterhelés serkenti az íngyógyulást. Az utókezelés Achilles-ín-szakadás esetén is nagyon fontos.
Már a gipszrögzítésben végezhetők úgynevezett innervációs beidegzési gyakorlatok, a gipszlevételt követően pedig azonnal megkezdődik a fokozatos gyógytorna: kezdetben passzívan, csak a gyógytornász által végezve, később a páciens aktív bekapcsolódásával. A kezelés során fontos az óvatos nyújtás, de nem a túlzott feszítés!
Az Achilles-ín gyulladása, szakadása
Előfordul, hogy a sérült csak későn kerül műtétre, ilyenkor külön e célra kifejlesztett plasztikai megoldásokat választunk. Ritkán, körülbelül 2 százalékban fordul elő ugyanazon Achilles-ín ismételt szakadása.
Kezelése mindenképpen műtéti, szintén plasztikával. Ebben az esetben a javasolt rögzítés a friss sérüléshez képest hosszabb: nyolc-tíz hét.
Közismert tény, hogy az Achilles-ín-szakadás viszonylag achilles szakadás konzervatív sportsérülés, de a jó hír az, hogy szakszerű ellátással és utókezeléssel jól gyógyul. A sérülés kialakulási valószínűségének csökkentésére Olvasóimnak azt tanácsolom, hogy — bár a sérülést száz százalékban megelőzni nem lehet — sportolás előtt mindig alaposan melegítsenek be.
Ha pedig mégis megtörténne a baj, a szakszerű ellátás érdekében mielőbb forduljanak szakorvoshoz. Ezek is érdekelhetik.
Így zajlik a gyógytorna Achilles szakadás esetén A rehabilitációt leghatékonyabb módszere a gyógytorna. Ez a mozgásterápia az Achilles-ín teljes gyógyulását, a vádli izomzat erősítését és nyújtását, valamint a boka stabilitásának és mozgásterjedelmének visszaállítását célozza meg. A gyógytornát már a rögzítés ideje alatt érdemes megkezdeni. A terapeuta olyan feladatokat diktálhat Önnek, amelyekkel fokozódik a sérült terület keringése, ezáltal csökken a mozgáshiány okozta duzzanat és a szövetek hatékonyabban gyógyulhatnak. Továbbá ezek a kisebb mozgások pozitív hatással vannak a gipszelt terület izomzatára valamint a vénás keringés segítésére, a trombózis elkerülésére.